2008. április 2., szerda

Összetört szívek,
Hányszor hallotuk már?
összetört fényképek
csak ez vár?
Az üvegszilánkokon lépkedem,
de nem érzem
már belül szétmartak!
könnyek futnak arcomon,
összetört a világ!

Messze-messzeségből jön egy tündérlány felszállunk paripájára
és elvisz a kívánságok országába!
Ott minden színarany,a lelket nagy becsben tartják!
Az ember nem tapos,nem öl
nincs félelem már!
ott élek én,ha a gonosz eljön
ott vigyáznak rám!
távol van a valóságtól,távol a csalódottságtól!
az az én helyem és akárki másé akinek megsebezték szárnyát,
ott vigaszt talál!
A nap ott mindig süt,a madarak mindig vígan dalolnak
a vízesésből új folyó fakad!

Nincsenek megjegyzések: