Mintmár mondtam veszélyes dolgok az érzelmek,ma mégis ott járkálok,
sőt ma elis süllyedtem benne,jó mélyre lehúzott a halál karmaival,olyannnyira,
hogy még most is körtáncot járunk!
Talán nem ért meg a világ,talán a lelked örökké láncold magadba,
ne lássa senki egy könnyed és nevetésed!
talán a világ csak egy álom,mely csak egy éjszakát tart,
felébredsz és már csak a hamuja marad!
Ma itt hagytak sötét szobába egyedül,ahol szörnyek járnak.....
A világ tudom egy nap újra kinyílik és ezerszínnel ragyog,
de addig mi marad???a keselyűk holt hangja?!amely még fülembe visít,
és a szívemet csőrükkel marcangolják napok óta!
talán rosszul látom a pillangó,egy őzike amely mindig vigyázz majd rám,
és a fecske,még szelíd madár és még visszaszáll!
Addig is remény,kérlek kérj fel táncra,legyen ez a keríngők órája!