Kafka a tengerparton

Következzék egy kis kedvcsináló Murakami Haruki : Kafka a tengerparton c. mesterművéhez:
"-Szerelmes vagyok-mondom, és a szavak szinte maguktól jönnek a számra.
-Tudom-mondja a Varjúnak nevezett fiú kurtán.
-Ilyen érzést még sohasem tapasztaltam , és számomra ez most mindennél fontosabb.
-Persze-így a Varjúnak nevezett.-Mondanod sem kell.Ennek természetesen nagy jelentősége van. Épp ezért vagy most itt.
-De még mindig nem értem. Tanácstalan vagyok. Ha valakit mélyen szeretnek , miért kell ugyanolyan mély sebeket ejteni rajta? Vagyis , ha mindez igaz , mit jelent valakit komolyan szeretni? Egyáltalán , hogyan történhet meg ilyesmi?
Hátrafordulok, de a Varjú nevezetű már nincs ott. A fejem fölött szárnysuhogás hallatszik.


Súlyos időkben kétértelmű, régi álmok nehezednek a lelkedre. Úgy haladsz tovább, hogy folyton menekülsz előlük. De elmehetsz a világ végére is , az idő súlya alól nem tudsz kibújni. De azért a világ végére kell menned. Mert nem tehetsz mást, el kell jutnod odáig."