Az Emlék s az Alkony a láthatáron
piroslik, messze, hol tűzbe csap át
a fölgyúlt Remény és tündéri szárnyon
hátrál s kitárul, mint ingó csodák
függönye, melyen sok gonosz virág
-tulipán, liliom, dália, mák-
kavarja a hímzést s az illatáron
beteg párázatoknak langyos álom-
ízét ontja , mérgek nehéz szagát
-tulipán, liliom, dália, mák-
parfőmjét-, hogy érzékeimbe szálljon
s ájult agyamban lángoljon tovább
az Emlék s az Alkony a láthatáron.
Verlaine
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése